Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2010. május

Az Ili folyónál

Egy másik kirándulásról számolok be, az Ili folyónál tett kirándulásunkról. Tulajdonképpen már egy hete jártunk arra, de csak most jutottam oda, hogy rendezzem a képeket és föl is tegyem nektek.

Az Ili folyó valahonnan Kínából ered, a Tien Shan hegységből. Kazahsztánban is megtesz jó pár száz kilómétert, egy helyen egy víztározónál kiszélesedik, majd még egy szép hosszú szakasz után beleömlik a Balkhas-tóba. Itt található az Ilinek az a híres deltája, ahová minden horgász szeretne eljutni legalább egyszer az életben. Akár napi több 90 kiló körüli harcsát is lehet fogni. Ez egyébként Karesz weboldala, róla már sokszor volt szó, ő szervez is ide utakat: www.harcsaparadicsom.eoldal.hu

Most nem a harcsákról lesz szó, ugyanis nem ott voltunk, hanem olyan kb. 20 km-re attól a ponttól, ahol a folyó elhagyja a Kapcsagaj-tavat (víztározót). Az egész út érdekes volt igazából, mert Almatyból Észak felé kell elindulni, azaz a végeláthatatlan pusztaság felé. Nagyon hamar változik a táj képe egyébként. Egyre kevésbé zöld és egyre kevesebb a fa már 50-60 km megtétele után is. Ugyan május révén még minden zöldnek tűnik, de kétség sem fér hozzá, hogy már egy félórás út megtétele után is csak a por és homok lesz látható július táján. Ami még számomra nagyon érdekes volt az az, hogy minél távolabb mentünk a hegyektől, annál nagyobbnak tűntek. Való igaz, hogy a 4-5000 méter magas hegyek óriásiak, innen is azok, de mivel mi is már egészen magasan vagyunk bent a városban, valahogy itt a hegy lábánál mégsem tűnnek akkorának, mint mondjuk 10 km távolságból. Fantasztikus látvány. Európában valahogy van átmenet a tükörsima alföldek és az 5000 méter magas hegyek között. Tudom, nincsenek is 5000 méter magas hegyek, így még nagyobb a különbség:-) Szóval itt itt az óriási sztyeppe, majd a semmiből kinőnek ezek az óriások. Itt aztán komolyan gyűrődik egymásnak az eurázsiai és az indiai kőzetlemez (ha jól emlékszem egyáltalán, hogy ezek azok-e, de talán igen:-))

(tovább…)

Reklámok

Read Full Post »

Ma egy gyönyörű szép helyről teszek föl fotókat. Vasárnap fent kirándultunk Krisztivel és Iannel a Nagy Almaty-tónál, amelyről már korábban írtam, még valamikor ősszel, de azóta sem jártunk fönt mindez idáig. A tó olyan 2500 méter magasságban fekszik, a vízállástól függően olyan 2-4 km2 a területe, a mélysége viszont 40 m is lehet, hiszen egy hatalmas völgyben fekvő tó.

Eléggé megközelíthetetlen, ezért csakis 4wd autóval lehet nekifogni, azok közül is elsősorban olyannal, amelyik megbízható, illetve elég magasan fekszik a földttől az autó. Az utak ugyanis borzalmasak, valójában sok helyen nincs is rendes út, csak az autók által kitaposott helyen, kövek és gödrök között lehet feljutni csigalassúsággal. Mi egy Mitsubishi Delicával mentünk föl, konkrétan Viktorral, aki Jaynek és Darrennek a sofőrje, illetve Pavelnek (akiről már írtam) az apja. Bentről a városból olyan max. 40 km lehet az út összesen, de most, a viszonylag jó útviszonyok (azaz nincs sár és hó) között is másfél óra volt az út. Viszont megéri, egyszerűen fantasztikus a látvány. Mi is, de inkább azt nézzétek, ami mögöttünk van:-)

(tovább…)

Read Full Post »

Lovastúra

Végre Kriszti is ír nektek megint, a már korábban beharangozott lovaglásáról számol be, mellette sok-sok szép képet láttok majd. Remélhetőleg a napokban még többet is, ugyanis ma a Nagy Almaty tónál kirándultunk, olyan 3500 m magasságban, fantasztikus látványban volt részünk. Holnap pedig az Ili folyó partához megyünk a kiránduló klubbal, most Kriszti is jön, a holnapi nap munkaszünet itt, így végre ő is kirándulhat:-) Innentől pedig jöjjön Kriszti beszámolója:

A lovaglás

Én ilyen szép helyen még nem jártam. Megértem a kazahokat, hogy olyan nehezen szoktak le a nomádkodásról, ilyen környezetben én is tátott szájjal rohangálnék hegytől völgyig, pataktól mezőig. A snowboardozáshoz is csodaszép hátterünk volt, de eeeez:

  (tovább…)

Read Full Post »

Május elseje Almatyban

Talán megint eltelt egy hét a legutolsó jelentkezés óta. A legemlékezetesebb esemény természetesen május elseje volt múlt szombaton, pár képet mindenképpen meg akarok nektek mutatni belőle. Május elseje mindig egy kis időutazás a múltba, akárhogy is nézzük. A legtöbb helyen már persze ideológiától mentesen, lovasbemutatók, huszadrangú énekesek, pörköltfőzés, sültkolbász, azért kell az embereknek ez a fajta szórakozás is. Persze ha szeretnénk, hogy megérintsen minket a múlt szele jobban, akkor feltétlenül Budapestre kell menni, esetleg Thürmer Gyuláékkal fel is vonulhatunk a Kodály köröndtől a Ligetben található sátrukig. De ha kihagynánk a felvonulást, akkor is lehet bőven részünk a prolivircsaftból. Több tonna szemét, húszéves kabarészámok a színpadon, tizenkilenced-rangú (egy fokkal jobb) énekesek, vattacukor, kolbász, Leninösszes. Idén még újságírót és operatőrt lökdöső, megütő, (valószínűleg) volt munkásőr-csőcseléket is lehetett látni az MSZP-sátornál, lehet, hogy a választási kudarc frusztrálta ennyire, nem tudom?

Itt Almatyban az időutazás még messzebbre repített a múltban, földrajzilag mindenképpen. Én ugyan soha nem vettem részt moszkvai május elsejei felvonuláson, de biztos vagyok benne, hogy a parádé jelentős mondanivalója a népek barátsága-kultusz volt. Persze jó is a friendship, meg a druzsba, különösen, ha az nagyon meg van szervezve. Nekünk pl. abszolút meg volt szervezve 45 éven keresztül, persze ettől még lehet az oroszokkal barátkozni (én is így teszek), de ne parancsra menjen. (tovább…)

Read Full Post »